2012. szeptember 16., vasárnap

2012. szeptember 15. - 14. nap



1. Ma megtudtam a városról:

A szombat reggel korán indult és mi voltunk olyan idióták, hogy késő estig kártyáztunk az előző nap este. Reggel nagyon korán, öt órakor keltünk. A reggeli fél hatkor volt. Reggelire müzlit ettem és kévét ittam. Csomagoltam magamnak öt szendvicset a mai napra, tudván, hogy csak vacsorát kapunk majd ott. A szállásról kocsival vittek ki minket a Rathasus Platz-ra, innen a 11-es villamossal mentünk el Lipcsébe. Itt buszra szálltunk, ami kivitt minket a vonatig, mert valami építkezés miatt a vonat nem közlekedett. Átszálltunk a vonatra. A vonatút körülbelül egy órás volt. Ezután átszálltunk egy másik vonatra. Erről már csak Berlinben szálltunk le. Itt a pályaudvaron megismerkedtünk az idegenvezetőnkkel. Egy kedves idős bácsi volt. Elindultunk vele körbejárni a várost. Vonatoztunk és metróztunk is. Első úticélunk a szállás volt, hogy a cuccainkat le tudjuk pakolni és a szobákat elfoglalni. Ezt ugyan csak kettő órától lehetett volna csak. Szóval a táskák lepakolása után elindultunk a városba. Voltunk a Reichstagnál. Bemenni sajnos nem tudtunk, mert ahhoz előre be kellett volna jelentkezni és az igen komoly biztonsági rendszer miatt nehézkes lett volna a bejutás. A város felfedezése során többször is áthaladtunk az Alexander Platz-on. Szerintem egy nagyon szép hely. A Brandenburgi kapu volt a következő állomásunk. Itt a diadalívben gyönyörködtünk, illetve a kapu előtti téren felgyülemlő, maskarába öltözött utcai mutatványosokat figyelhettük meg. Útjaink során a Berlini fal több megmaradt darabját is érintettük. Az egyik résznél emléktáblák álltak azoknak, akik megpróbáltak átjutni a falon. Egy zsidó emlékművet is szemügyre vehettünk. Az emlékmű igen nagy területen terült el. Rengeteg különféle nagyságú betontömbökkel volt kirakva a tér, köztük kis utak. Ezek az elhunyt áldozatok sírhelyét jelképezik. Ezután elmentünk egy kilátóhoz. Sajnos nem tudtunk felmenni a tévétoronyba, nagyon drága lett volna és nem fért bele a keretbe. Inkább egy kilátóba mentünk fel. Itt olcsóbb volt a belépő. Csak páran mentek fel a csoportból, én lent maradtam és elfogyasztottam az elemózsiámat. A fent készült képeket látva kicsit furdalt a lelkiismeret. Fel kellett volna mennem nekem is. Nagyon szép lehetett a kilátás. A következő úticél egy közlekedési múzeum volt. Rengeteg korból ábrázoltak itt hajókat kicsi makett képében. Nagyon türelmes emberek művei lehettek ezek a makettek. Voltak régi épen maradt hajók is, ezekre fel lehetett menni és gyönyörködni bennük. Voltak bontott hajók és hajók motorjai is ki voltak állítva. A hajókon kívül Régi repülőgépek és vonatok is voltak. Több mint egy óra hosszán keresztül gyönyörködtünk ezekben a csodálatos masinákban. Az egyik legjobb dolog volt, amit eddig láttunk itt. Ezután egy Old Timer kiállításra mentünk el, ami egy régi autó kiállítást jelent. Nagyon sok régebbinél régebbi, nagyon jó állapotban lévő csodaszép autót tekinthettünk meg. A városnézés után egy kis pizzériában fogyasztottuk el a vacsoránkat és utána elfoglaltuk a szállásunkat. Sokan megnéztük a szállás körüli híres berlini éjszakai életet is, ránk volt bízva meddig maradunk, csak vigyázzunk egymásra. Rengeteg szórakozóhely és étterem, pizzéria volt a környékünkön. Az árak kicsit magasak voltak, de jól éreztük magunkat. Nem túl későn kerültünk az ágyunkba.


2. Szerzett kulturális tapasztalatok:

Németország rengeteg gyötrelmet szenvedett el a háború közben és után is. De nagyon szépen helyreállították az országot. Erős gazdaságot és erős országot hoztak létre.
A német főváros rengeteg csodaszép múzeummal és kulturális hellyel rendelkezik.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése