1. Ma megtudtam a városról:
Ma felébredtünk, furcsán
néztünk körbe, hiszen új szoba látványa fogadott minket reggel. Kimentünk az
ebédlőbe és elfogyasztottuk a reggelit, majd közli velem a pultos srác
káromkodva, mérgesen, hogy ki van írva a falra, hogy nem lehet csomagolni kaját
magunknak. Ezután lehiggadtunk, és
már rohantunk is ismét a városnéző körutunkra. Először elmentünk a Dómhoz, amit
így közelebbről is megtekinthettük, de bemenni sajnos most sem tudtunk, nagyon
költséges lett volna. Illetve a Dóm mellett volt egy múzeum, amiben igazából
5db múzeum volt. Kiszúrtuk a folyó túlpartján a sátrakat, ami mindenki
érdeklődését felkeltette, mivel az egy bolhapiac volt. Tudtunk alkudozni és egy
magyar eladó is volt a tömegben. Ezután pár perc gyaloglás után meglátogattuk
az ún. US checkpoint-ot ami egy határátkelőhely volt régen amerikai katonákkal,
most is be voltak öltözve katonának és amerikai zászlót tartottak a kezükben.
Ezután, már igaz nagyon fáradtak voltunk, de még volt erőnk arra, hogy
elmenjünk egy olyan helyre ahol egy német férfi könyörgött két órán át az
életéért, hogy segítsenek rajta, mivel megpróbált átszökni a falon, de közben
meglőtték, így lezuhant a fal tövébe. Végül meghalt ugyan, de annak a helye
szent és a mai napig megtekinthető. Végül zárásként elmentünk egy olyan helyre
ahol még a Berlini fal egészben megmaradt. El van kerítve és megtekinthető.
Most már el tudom képzelni, hogy vajon ez a fal, hogy is nézett ki. Utána már
örültünk neki, hogy buszra szállhatunk és kimehetünk a vasútállomásra végre
leülni és pihenni egy kicsit. Vártunk még a vonatra jó egy fél órát és utaztunk
kb. egy órát majd átszálltunk a lipcsei vonatra. Mikor leszálltunk Lipcsében,
mindenki már úgy mozgott, mintha Fehérváron lennénk, mert már annyira ismerjük
azt a helyet. 10 percet kellett várnunk és már utazhattunk is haza. Itt vártak
bennünket az Andrásék és haza hoztak bennünket. Leültünk kb. 3 percre és már
mehettünk is vacsorázni. Nagyon finom volt a vacsora, ugyanaz volt, ami az első
nap. Most megyünk lefeküdni, aludni és zárásképpen csak annyit mondok
Berlinről, hogy nagyon is jó volt a reggeli negatív dolog mellett. Nagyon sokat
láttunk és jól éreztem magam a barátaimmal itt kint a német fővárosban.
2. Szerzett kulturális tapasztalatok:
Amikor még csak könyvben
tanultam a Berlini falról, igazából elképzelni nem tudtam, hogy falat húznak
egy városban. Értelmetlennek és hülyeségnek tartottam azt, hogy egy falat
emelnek a szabad ég alatt. De most, hogy ennyi mindent megtudtunk Berlinről és
ott lehettem a falnál, ahol régen emberek ezrei rohantak át egy nap mikor
kimondták azt, hogy vége… Felejthetetlen emlékekkel gazdagodtam/ gazdagodtunk
és most már értelmet nyert bennem, hogy a saját két szememmel élőben láthattam
azt, amit más nem tud megnézni és csak a töri könyvben láthat róla egy 10x2-es
képet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése