2012. szeptember 19., szerda

2012. szeptember 18. - 17. nap



1. Az elvégzett tevékenységek, feladatok összefoglalása:

Hát ez a nap is eljött. Egyre jobban közeledik a hazaút. Nem hittem volna, hogy ezt mondom, de nem örülök neki. Ma is vakoltam, és bőven volt időm közben elmélázni, és rájöttem, hogy jó itt. Jó persze sok minden hiányzik és lehetne jobb, de a munka miatt szívesen maradnék még. Végre elkezdett kirajzolódni előttem az, hogy miért is vagyunk itt, és hogy mi a munkánk értelme. Teljesen megváltozott ez a hely amióta itt vagyunk. Új falak, falnyílások, aljzatok, pillérek és egyéb dolgok készültek. Jó érzés az, hogy ezt mi építettük, mi hoztuk létre. Na de írok a mai feladatomról is, mert első sorban alighanem az az, amit ide kell írni. Szóval. Van egy, perpillanat nem tudom milyen fal, lényeg hogy az először kétszer ilyen magas volt, de visszabontatták velünk. Talán parapetfal. Nos. Ma ennek a falnak a még csupasz oldalát vakoltam, hagyományos vakolóhabarccsal. Eleinte féltem a feladattól, hogy sima sík lesz-e a végeredmény, de mondták, hogy ez még nem annyira számít, mivel erre még jön egy modern vakoló anyag. Így gondoltam nem sok mindent tudok elrontani, és el is kezdtem haladni a munkával. Amit ma lehetett meg is tettem, most kell egy nap, amíg meghúz a vakolat, és holnap fel lehet rá hordani ezt a finomabb, és simább felületet adó vakolóanyagot. Ripsz-ropsz meg lesz az is. Ja… Ma felraktam életem első élvédőjét. Igaz, hogy olyan helyre, ahova nem is kellett volna, de felraktam. Nem baj, Thomas nem látta és nem is tudja, hogy az ott van. Az élvédő felragasztásához is külön anyagot használtam, ami kifejezetten erre a célra szolgál. Azért halkan megjegyezném, hogy bár nem kellett volna az élvédő, mégis jó, hogy ott van, mivel a vakolatot sokkal jobban megtartja a rácsainak köszönhetően, mint a sima felületű tégla. Nem lett volna egyszerű csak a téglára kb. 2 centi vakolatot húzni csak azért, hogy a fal végnél lévő oszlopnak pontosan csak a fele látszódjon ki.


2. Szerzett tapasztalatok:

A vakolásnál ma megtanultam, hogy a háromszög alakú vakolókanálnak mi a szerepe. Azzal a legegyszerűbb felvinni a vakolathoz a kellősítő réteget. A feje és a nyele pont úgy van kialakítva, hogy ha a fejen található vonalig rakom rá a habarcsot, akkor tökéletes a súlyeloszlása és egy kicsit laza csuklóval, egy billentő mozdulattal simán fel lehet dobni a habarcsot a falra. Talán ennek is köszönhető, hogy sikerült befejeznem ma azt a kis faldarabot.
Alighanem azért nem fogom túl sokáig erőltetni a vakolást, még talán holnap csinálom, de hiába tetszik és élvezem is, mégis tönkre teszi a bőröm a sok mész. Kesztyűben kellene dolgozni, de abban nem lehet úgy fogni a kanalakat, és nem lehet úgy dolgozni a glettvassal, ahogy kellene. Ez van.






Még egy részlet:


1. Az elvégzett tevékenységek, feladatok összefoglalása:

A mai nap is a reggelivel kezdődött. A reggeli a megszokott svéd asztal volt. A munkaidő kezdete előtt kimentünk és átöltöztünk a munkás ruhába. A mai napi első feladatunk a tegnap elkezdett volt. A fal hiányzó részeinek pótlásához ismét rengeteg téglát vágtunk. Az én feladatom a vágás volt. A társam pedig helyére illesztette a téglákat. Ma is állást használtunk. Arról dolgoztunk. A védőfelszerelések használata ismét elengedhetetlen volt. Két hiányzó részt kellett pótolnunk. Az egyik nagyobb volt. Sőt, erről a részről még pár sérült és ingatag téglát ki is véstünk. A főnöknek nagyon tetszett a munkánk. A feladatunkkal pont délre végeztünk. Az ebéd hús volt krumplival. Délután új feladatot kaptunk és ebbe vetettük bele magunkat. Egy emeleti szobában vésték a födémen lévő törmelék- és betonborítást, hogy majd holnap újabb betonréteget kapjon és így időtállóbb és biztonságosabb, illetve stabilabb lesz. Akik már tegnap óta dolgoztak rajta, hozzájuk álltunk be segíteni. Az állványon adogattuk fel és le a vödröket. Felfelé mentek a betonnal teli vödrök és lefele jöttek a törmelékkel teli vödrök. A boltíves födém két széle kézzel kevert előbetont kapott, hogy elbírja a holnapi betont. Az állvány közelében nagyon vigyáztunk a leeső tárgyakkal. A betont két ember dolgozta fel, és lent egy ember keverte. Hárman álltunk az álláson. Mi juttattuk fel és le a vödröket. A munkával sietni kellett, mert holnap tíz órakor érkezik egy újabb mixerkocsi és be lesz betonozva a fönti födém is. Miután végeztünk összepakoltunk, átöltöztünk és lezuhanyoztunk. A kedves tanárnőknek köszönhetően a tanári lakban főzhettünk egy csilis-babot. Ezt a szoba tagjaival közösen elfogyasztottuk az étkezőben. Most pedig a boltba indulunk majd.


2. Szerzett tapasztalatok:

Az állványon végzett anyagmozgatás nagyon veszélyes. Hiába férne még a vödörbe beton vagy törmelék, akkor se szabad tele rakni, mert az ember nehezen emeli fel illetve adja le.
A zárt helységben végzett vésés és fúrás-faragás sok porral jár: pormaszk használata kötelező.







És még egy utolsó:

1. Az elvégzett tevékenységek, feladatok összefoglalása:

A mai nap reggelén könnyen ment a kelés. Felöltöztem és kiültem a padokra a szokásos reggeli ébresztőként kávé helyett. 1/2 8 tájékán lementem reggelizni. Ettem 2 szendvicset, egy kis müzlivel és egy pohár narancslét ittam még. Ezután elcsomagoltam magamnak 3 szendvicset. Visszajöttem kiültem újra a padokra, majd bementem a szobába kicsit takarítani, mert úgy volt, hogy ellenőrzik a szobánkat. Kimentem a kinevezett öltözőbe és átöltöztem, majd nekikezdtem a mai napi munkánknak. A mai feladatunk a falazás befejezése volt. Először kevertem egy talicska habarcsot, amely 1 lapát cementből, 3 lapát mészből, 12 lapát homokból és megfelelő mennyiségű vízből állt. Hordtunk egy kis téglát a munka helyszínére, de ezután még nem tudtunk nekiállni a téglasort felpakolni, mert fel kellett tölteni a habarcstáskákat. A habarcstáskákhoz kicsit át kellett dolgoznom a kikevert habarcsot, mert egy bizonyos mennyiségű vizet kellett még hozzáadnom. Ezáltal elfogyott a habarcs és még egy adagot kellett kevernem. A délelőttöm tégla rakodásból állt az állványra, ami mellé megfelelő mennyiségű habarcsot is biztosítanom kellett. 12 órakor elmentünk ebédelni. Számomra meglepő módon a mai nap sem leves volt, hanem a tegnapi egészen finom vacsorát szolgálták fel, azonban ma sem adtak hozzá salátát. Ezután még kimentem az udvarra és megettem a reggel csomagolt 2 szendvicsem, a bárbekjus chipsem és ettem még rá egy kis csokis kekszet. A délutáni munka nehezen indult, mert voltak kisebb-nagyobb fennakadások, amik kiküszöbölésével újra tovább folyt a munka, azonban már nem ugyanabban a sebességben. Thomas kérésére még flexeltünk is egy kicsit az I gerendák miatt, ha a napokban nekiállunk vésni, akkor ne szakadjon be alattunk a födém szóval ilyen kitámasztó jelleggel építettük ki. A mai nap 4 órakor véget ért megint.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése